Végtelen

Nincs már mi elhangolja belső szabadságom húrjait,

szívem szívével keveredik, világába léphetek, nem veszek el

ő is önmaga marad,ember, Isten.

Tágul a látòhatár belső szobámban meleg fény – remény

jelenlèt – kacatok a végtelenben matatok.

Facebook Comments Box
Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.